A fiam szerzett nekem állást számítástechnika órán

Sajnos a mi családunk is egyike azoknak, akik felvettek svájci frank alapú hitelt, és most szenvedünk rendesen. Éppen ezért határoztam el, hogy külföldön szezonmunkákat vállalok el. Mivel szeretünk itt élni, a silány gazdaságunk ellenére is, nem akartam kiköltöztetni a családomat külföldre, és éves állást sem szerettem volna, ahol aztán tényleg nagyon ritkán látom őket.

Egyik nap a fiam jött haza az iskolából és azt mondta, van egy jó híre…

Kíváncsian figyeltem Ádámra. Elmesélte, hogy számítástechnika órán az utolsó 15 percben szabad foglalkozás volt. Mivel tudja ő is, hogy nem úszkálunk a pénzben és ezt fiatalkora ellenére meg is érti, úgy döntött, néz apának munkát külföldön. Földrajzból elég ügyes, szereti is és tudja, hogy melyik ország merre van, persze nem mindet. Így esett Ádám választása Ausztriára, mert az közel van Sopronhoz, ahol lakunk. Ausztriai munkák után keresgélt. Így talált rá a Tiroli Álláskeresőre. Felírta a weblap címét, majd otthon meg is néztük együtt. Átolvastam a honlapot alaposan, majd kitöltöttem a jelentkezéshez szükséges kérdőívet. A honlapon rengeteg hasznos információhoz jutottam az ausztriai munkák terén. Először is, amire felkaptam a fejem, az a referencia rész volt. Itt, ha jól emlékszem, nagyjából 230 véleményt lehetett olvasni olyan emberektől, akiknek már segítettek kijutni Ausztriába. Nagyon motiváló volt ezeket a sorokat olvasni, főleg azért, mert sokan jártak ugyanabban a cipőben, mint én, sőt, voltak sokkal rosszabb és nehezebb helyzetben lévő emberek, akik az akaratuk köszönhetően, ma már jól fizető állással büszkélkednek. 18-tól egészen 65 éves pályázók véleményei voltak kint.

Ami még nagyon tetszett az az volt, hogy sok kérdőjel volt bennem, de a blogra kattintva, mindenre kaptam választ, azelőtt, hogy feltehettem volna a kérdéseimet. Volt külön cikk például az osztrák bérekről, munkaszerződésről, nyugdíjról, béren kívüli juttatásokról, kisállatról, bár ez nálam nem releváns, mindazonáltal megerősített abban, hogy mindenre és mindenkire gondolnak. Minden, de minden információt a pályázók, illetve leendő pályázók tudomására bocsájtanak. Nagyon tetszik nekem az is, hogy fent vannak a honlapon, arccal és bemutatkozó szöveggel, ezzel sokkal személyesebbé téve a cégüket, a Tiroli Álláskeresőt. Nem sok ilyen cég van, ezt tapasztalni lehet. Nagyon közvetlen minden írásuk, látszik, hogy barátságosak, segítőkészek és értik nagyon jól a munkájukat.

A családdal át kellett beszélnünk a témát, nem akartunk elhamarkodott döntést hozni. Ennek ellenére elég hamar sikerült közös nevezőre jutnunk. Egyöntetű volt a döntés, az ő segítségükkel szeretnék kimenni Ausztriába. Mivel láttam, hogy 5 pozícióra tudnak pályáztatni, ebből kettő a szakács és felszolgáló, amikhez kell erős német nyelvtudás és persze tapasztalat, úgy döntöttünk, hogy első körben mosogató pozíciót célzok meg. Arra gondoltam a beszámolók olvasgatása közben, hogy a mosogató mellé beírnám a bemutatkozó levelembe és az önéletrajzomba azt is, hogy házmesteri munkákat is nagyon szívesen látnék el, mivel értek is hozzá, és szívesen is csinálom.

Nem gondoltam volna, hogy Ádám fog majd munkát szerezni nekem, de be kell vallanom, nagyon jól esett tőle ez a gesztus. Ilyenkor, amikor ilyet csinál, mindig azt érzem, hogy jó ember a gyerekünk, jól csináltuk a dolgokat, és ezentúl is így kéne nevelni, hogy segítsen másokon. Nagyon büszke vagyok rá emiatt és hálás is vagyok neki, hogy ausztriai munkák után nézelődött.

Egyelőre várok visszajelzést a Tiroli Álláskeresőtől, hisz tegnap estefele küldtem el a jelentkezős űrlapot nekik, és meglátjuk mi lesz majd ebből az egészből, de én nagyon pozitívan állok hozzá. Ha pedig megvan az első szezonom és kerestem egy kis pénzt, elviszem a családomat egy jól megérdemelt nyaralásra valahova külföldre, még nem döntöttem el, hogy pontosan hova is menjünk.